Mese a Szíves Áruházról

Menczer Judit: Mese a Szíves Áruházról

- Játszunk anya Miértkéset? – nézett Boti mamájára, miközben felkéredzkedett az ölébe. Meghallották ezt az ablak párkányán unatkozó Miértkék. Megpörgették kérdőjeles formájukat, s már futottak is a mesemondót körbeülni.

– Így ni! – huppant az utolsó Miértke Boti lábfejére, s izgatottan várt. Elmondjam, hogy mire várt? Hát, mi másra. Anya kiszámolós játékára. A polcon sorakozó állatkák; Zuru zsuráf, Béla teknőc, füles bagoly, brumma Mara, és Sári papagáj igen szerette volna tudni, megfejtődik-e a titok. Vagyis, hogyan kerülnek a hozzájuk hasonló állatkák a város legkellősebb közepéből kinőtt Szíves Áruház polcára.

- Kezdődhet a nyomozás! – nézett anya kisfiára és számolásba kezdett. Egy, kettő, öt, hat, három…jöjjön most a 33. Akire az ujjam mutat, elindulhat kutatni a tikok titkát. Futhat végre!

- Futok véle! – kiáltott fel a legkíváncsibb Miértke, s már rohant is le a parkba, a legzöldebbik zöld bokornak rejtekébe.

- Szeretnétek megtudni, hogy miért épp oda? Mit akarhatott ott csinálni? Hát, kukucskálni. Meglesni, hogy kik jönnek az állatóvodába apukával kézen fogva. Kiket hoznak csigalassúsággal. Ki csúszik ki kőhalomból, gurul le a hegytetőről, s kit emel ki mackó mama tulipiros autója hátsó üléséről.

- De jó lenne ide járni! – sóhajtott fel a Miértke. Megláthatnám, hogy öltözik ugri-bugri, a fehér nyuszi. Folthátán-folt zsiráf Zuru, hogy fűzi be a cipőjét. Megtudhatnám, hogy a híres Móka Maki mit makoghat köszönésképp, mikor az óvó néni elé lép.

Miközben az állatóvoda megtelt vidám állatsereggel, a kinti világ elcsendesedett. A legkíváncsibb Miértke unni kezdte magát. Unta a reggelt, a delet. Ezért aztán alvás után, mikor az egymásba kapaszkodó állatkák – sétájukkal – a legzöldebbik zöld bokorhoz értek, rejtekéből elő lépett. Felugrott krokodil Béla orra hegyére, s rajta nyargalászott. Hahotázott, integetett, s mikor befordult a játszótérre az ovis sereg, futott előre a hintához. Pattant az ölébe, s lökte magát szállni fel…fel az égbe. Meg nem mondom ezért történt-e, vagy másért. Csipp-csepp. Pitty-potty. Az állatkák feje búbjára cseppre-csepp eső hullott. Dörgő vihar kezdte kergetni a langy szelet le, egészen a Dunáig. Ijedtében még a sziromruhás bokorág is bebújt a Nyárfa alá, esernyőhöz jutni. Ezt látva, az óvó néni körbe kémlelt. Menedéket keresett. Állatkáit megszámlálta, majd elindult velük a város kellős közepéből kinőtt Áruház felé. Belépve a tágas térbe megpillantották a mindenféle finomsággal megpakolt polcokat. Ám közülük három üresen árválkodott. Rájuk sok-sok piros szív volt festve.

- Miért nincsen rajtuk áru? Miért üresek? Miért árvák? – fordult egy eladó néni felé a Miértke, ki a nyitogatós ajtóból épp kitévedt. Az eladó néni nem hallhatta a feltett kérdéseket, mert nem válaszolt. Csakhogy, a mi kíváncsi Miértkénket nem azért nevezték Legkíváncsibb Miértkének, hogy annyiban hagyja ezt a dolgot. Pördült gyorsan kérdőjel formájával pont 13-szor, s mikor az óriási varázsdobozhoz ért, szivárványszín szalagját megrántotta, és gyors hadarásba kezdett. Így ni!…:

Egy, kettő, öt, hat, három…Megjött, itt a 33. Nagy varázs ez. Elárulom, de csak nektek, a számolás a Miértkében miután elért a 86-os számhoz, csoda történt. Hinnétek-e? Az ovis állatkák kezébe ugyan olyan játék maci, zsiráf, nyuszi, bagoly, majom és papagáj termett, mint amilyenek ők voltak. Bizony mondom, ott, azonnal teli rakták az árva polcot a sok játékállattal. A polc pedig… e szeretetért minden egyes piros szívét a szívük fölé ékesítette.

/ A mese itt most véget érhet… Ám gyermekünk, ha betöltötte a 3 évet, türelmes és figyelmes, fűzhetjük tovább a történet szálát ekképpen: /

- Én tudom miért! – nézett Boti anya szemébe. Azért, mert jótett helyébe jót várhatunk. Anya mosolygott. Ilyen csoda, ha gyakrabban megtörténne, a Szíves Áruház sok-sok örömöt szerezhetne az ajándékot kiérdemlőknek. Anya miközben a szeretetről ábrándozott, a Miértke már rég Boti vállán hintáztatta magát.

Ravaszul, hogy senki meg ne hallja, ezt súgta a fülébe: - Ígérd meg, hogy nem felejted el a Miértkéket. Ha minden napon feltennél egy kérdést, pld; hogy; Miért fúj a szél? Miért lett fehér a tél? … ha ezt tennéd, megpördül a szívemben a mesekerék, s láthatatlan, amíg forog, lendületes felnőtt kezek feltöltik az áruházi üres polcot. Teli rakják puha-pihe állatkákkal, csörgő, morgó figurákkal. Boti már éppen rábólintani készült a számára is igenfontos csere-berére, mikor megcsörrent a kulcs a zárban.

- Apa jött meg! – kiáltotta harsányan, a már futott is elébe. Karjába csimpaszkodott és szünet nélkül hadarta:

- Gyere apa! Most azonnal! Úgy hallottam este 6-ig kiárusítást rendeznek a város legkellősebb közepéből kinőtt, Szíves Áruházban. Nézd a majom milyen árva! Igényt tart egy Móka Makis játszótársra.

Apa ránézett a fiára. Szemében titkos fény ragyogott. Elindultak. Mentek. Jöttek. Vásárfiát szorongattak. Siettek vissza anyához. Csak itt! Csak most! Mesevégnek elárulom gyerekek. Nem titok.

A gyermekszobában – körös-körül – van egy polc.

Amin rajta sorakozik a zsiráf, a víziló, a tigris, a papagáj, az oroszlán, az elefánt, a krokodil, a zebra, a kígyó az orrszarvú …hinnétek-e…az mind anya szeretetes, áruházi gyűjteménye.

…Mesénk itt, mivel már sorozatnak nőtte ki magát, törvényszerű, hogy folytatása következik….