Amikor a Homo sapiens körülbelül 70 ezer évvel ezelőtt kivándorolt Afrikából, még legalább négy másik emberfajjal osztozott a Földön. Ők korábban élt emberek leszármazottai voltak, akik szintén Afrikából vándoroltak ki – néhányuk több mint kétmillió évvel ezelőtt! Hasonlítottak ránk, de nem voltunk teljesen egyformák.
Az egyik ilyen emberfaj a neandervölgyi volt. Talán hallottál már róluk. A neandervölgyi ember már jóval azelőtt Európában élt, hogy mi kifejlődtünk volna Afrikában. Néhány ezer évvel azután, hogy letelepedtünk az általuk már lakott területeken, mint önálló emberfaj örökre eltűnt. (Mai ismereteink szerint a neandervölgyi ember minden bizonnyal a Homo sapinesnek csak egy alfaja volt, és populációik több helyen összeolvadtak a modern emberrel. – A lekt.)
Ma már csak a csontvázukból maradt őskövületekből, a fosszíliákból, valamint a hátrahagyott eszközeikből ismerhetjük őket.
Miként lehetséges, hogy mi megmaradtunk? És miért tűnt el a többi emberfaj? Tulajdonképpen miben különbözünk az állatoktól és a korábban élt emberfajoktól? Miként lehet, hogy mi szinte bárhol elélünk, ráadásul ilyen sokan vagyunk egy helyen? Mitől lettünk ilyenek? Mikor történt mindez? És mégis miből tudhatjuk meg mindezeket?
