Sokat gondolkodtam valamin, amit James mondott: miután több eltérő pszichiátriai diagnózist kapott, köztük a skizofrénia különböző alkategóriáit, újabban a bipoláris zavart, már nem tulajdonított nekik jelentőséget. Ami sok, az sok.
James-szindrómám van – vonta le a maga következtetését. […]
Az az igazság, hogy a megbízható diagnózis felállításának ismétlődő kudarca régóta jelzi a pszichiátria egzisztenciális válságát; ez az a bizonyos Achilles-sarok, melyet kritikusai folyton elővesznek. Könnyen lehet, hogy a „James-szindróma” észszerűbb diagnózis, mint a „skizofrénia”, és semmivel sem tudománytalanabb. Tisztában vagyok vele, hogy ez elég erős állítás.
Mindenkinek van valami a fejében arról, hogy mi az a skizofrénia. Ahogyan a skizofréniáról vélekedünk, és ahogyan a skizofréniadiagnózissal élőkkel bánunk, megmutatja, hogyan gondolkodunk általában a mentális egészségről. De mit tudunk valójában erről a bonyolult és gyakran ellentmondásos diagnózisról?
Nathan Filer, egykori mentálhigiénés ápoló és díjnyertes író utazásra hív a pszichiátria világába. Megismerkedünk a világ vezető kutatóival és néhány egészen különleges emberrel, akik megosztják saját történeteiket arról, milyen ebben a furcsa és félreértelmezett állapotban lenni.
Filer egészen új nézőpontból tekint a mentális egészségre, és segítségével mi is másképp nézhetünk magunkra és a többi emberre. Ez a könyv leleplezi a mítoszokat és megkérdőjelezi előfeltevéseinket – normalitás és őrület között nincsen éles határ, sőt, sokkal nagyobb az átjárás, mint gondolnánk.
